Amikor rad gondolok,
Kozos jovonket latom.
Mikor kezedet fogom,
Erzem a biztonsagot.


Lennek veled, de nem tudok.
Az asztal folott unottan olvasok.
Nem titok rad gondolok:


Egyutt vethetnenk agyat most.
Felredobnank jegyzeteinket, nehez konyveinket,
S orulnenk az egyuttletnek...


Rahelyezned puha arcodat lukteto mellkasomra,
Kozosen jarhatnank az almok osvenyet!
Atkarolva, szorosan osszebujva;
Erezven: Te az Enyem, En a Tied....

Bevallom: szeretlek!

Titkolom: meghalnek erted...

Ujjaszuletve is vagynalak Teged,

Orokke, orokke szeretlek.

Verset reg irtam,

Erzelmemet tudd: valtozatlan!

Eletem utjan

Szivem Teged vezerelni kivan.

Kovetni szeretnelek:

Halalba s pokolba ha kell!

Meglepjuk az ordogot is szerelunkkel.

Ajandek, hogy veled eljek.

Bevallom tehat mit sokszor bevallotam mar Neked:

Szivem szeret, s minduntalan akarja vered...

Szeretnem ha verunk egyesulne,

S majd egyszer uj elet szuletne beloled.

Meglehet kisse elore szaladtam,

De jovomet Veled kepzelem el.

Soha, soha ne valjunk el...

Milyen szep lennel melletem menyasszonyi fatyolban.

Talanok nelkuli vers!

Talan nem tulzas:

Lelkembol szeretlek!

Talan nem amitas:

Miota Te vagy: Elek!

Talan nem hazugsag:

Ragaszkodom hozzad.

Talan nem botorsag:

Te+En egyenlo: Hazassag!

Talan felszabaditottal,

Talan eletet adtal,

Talan Te vagy Almaim Megvalosulasa!

~

Nem tulzas: lelkembol szeretlek!

Nem amitas: miota nekem vagy ELEK!

Nem hazugsag, hogy ragaszkodok hozzad!

Gondolni a jovonkre nem botorsag: Hazassag!

Felszabaditottal, eletet adtal,

Te vagy Eletem parja, almaim megvalosulasa.

Kapcsolatunkban nincs helye a ketelkedesnek...

Orulten, veszettul, rohadtul SZERETLEK!!!

Szerelem

Amit szivedbe rejtesz,

szemednek tard ki azt;

amit szemeddel sejtesz,

sziveddel vard ki azt.

A szerelemben - mondjak-

belehal aki el.

De ugy kell a boldogsag, 

mint egy falat kenyer.

Igazgyongy

Isten! Amit adtal nekem

Az Elet kagylojaban az Igazgyongy,

Emberi nyelven: Szerelem.

Isten! Kezed formalta Ot!

Husbol testet, Magadbol lelket adtal:

Megformaltad a Hirnokot!

Isten! A kezed Gyumolcset:

A Szerelem Hirnoket! - En fogadtam

Veletlenek es szerencsek...(?)

Isten! Te adj Erot Nekunk;

Tovabbvinnunk a hirt minden embernek!

Uzentunk: az Egy es Igaz Szerelmunk! 

Harmadik napon

Fajdalom mint tovis koszoru

Koronazta szivemet....

Lagy hangod simogatja sebemet.

Oh, megkorbacsolt, elverzett Pszihe,

aki keresztjet vitte...

Kezed keresztfamat felemelte.

Eljottel hat hozzam Hamradik nap!

Megvaltott szemed sugara,

Immar megnyilt lelkem kokapuja.

Eveim napja Te vagy...Te vagy a Tegnapom,

A Ma es a Holnapom.

Lelkunk Fenyes Fonalai egyesulni fognak...

Sivatag

Almomban sivatag voltam,
Cserepes arcommal nezem

A sotet eget: meghaltam.

De halott volt a mennybolt is,
A csillagok szemuket mar
reg lehunytak...oh, de megis...

...megis elt a remeny bennem:
Fenyes felhon erkezik egy
Szellem, mely megerint engem.

A remeny elt, es kopott,
Ereztem: a lelkem halott.
De egy nap a testem
Uj lakot kapott.

Szellemarc! Aki olvasol engem!
Te irtad a sorokat bennem,
Ha latsz, most Eletet latsz:
Csupa szines virag a pusztasag helyen,
Amit adtal: Szeretet, Hit es Remeny!

Mit jelent a Ferfinak a No?!

Játsszunk!

Támasz, segítség, biztonság, kiteljesedés. Elsőre ezek a szavak jutottak az eszembe, amikor a nőre gondoltam. Pontosan egy nőre, aki évek óta a támaszom, a segítségem. Ő jelenti nekem a biztonságot, vele teljesedek ki.

Előtte teljesen más fogalmak kavarodtak a fejemben a szebbik nemről. Olykor jók, olykor rosszak. Gyakorlatilag mindenki a megfelelő puzzledarabot keresi az életében. Amikor a kirakósban nem a megfelelő darabot próbáljuk az egészbe beilleszteni, akkor vagy nem jól játszunk, vagy csak kísérletezgetünk. Előbb vagy utóbb megkerül majd az a hiányzó elem és akkor végre teljes lesz a kép, teljes lesz az élet, teljes lesz a világ. S amikor a játék végén visszatekintünk a kirakósra, arra a bizonyos egy fontos részre, két betű rajzolódik ki, egy N és egy Ő, nélkülük nem lett volna egész az egész.

örökké

Szóra nyitnám a szám,

de nem mondok semmit.

A tollat megragadnám,

írnék, de ugyan mit?

Suta rímekbe szedem:

Az emlékem, az érzelmem,

az életem a tiéd.

Csak légy nekem,

S zengjük az örökkét.